Mudi, az ismeretlen magyar kutyafajta 2. rész

Mudi
Mudi

A mudi első pillantásra szimpla játszótéri keveréknek tűnhet. Szőre rövidebb, mint a többi pásztorkutyáé, és bármely
színben előfordulhat. Leggyakrabb változata a fekete szín, de van vörös, barna,
fehér, fakó és hamvas (kékes árnyalatban játszó).

Legmutatósabb színváltozata a cifra – a szürke alapon feketével spriccelt–, ez utóbbi azonban sok esetben
genetikai eredetű problémákkal küszködik. A pásztorok és juhászok nem a
tetszetős külső alapján pároztatták kutyáikat, ennél sokkal fontosabb szempont
volt a szolgálatkészség, a munkabírás, és a szegényes életkörülményekhez való
alkalmazkodás, kvázi igénytelenség.

A mudi tökéletesen megfelel ezeknek a követelményeknek, emellett hosszú életű, intelligens, tanulékony, könnyen és
gyorsan tanítható. Az egyednek a gazdája az istene, és szó szerint egyetlen
szemvillantásból is ért. A terelőversenyeken kiemelkedő eredményeket ér el. Az
agility sport rajongói mozgékonysága, értelmessége és könnyen képezhetősége
miatt kifejezett érdeklődést mutatnak a mudi iránt.

Katasztrófakutya, mentőkutya minőségben kitűnő szimatuk miatt használják a fajta egyedeit,
emellett vaddisznóvadászatoknál is alkalmazzák, illetve solymászatban is jól
bevált. Városi kutyaként is tartható, nagyfokú alkalmazkodó képessége, kis
termete a lakásban tartást is lehetővé teszi, ugyanakkor a fentebb felsorolt
tulajdonságai miatt gazdájához a végletekig hűséges, azt bármilyen körülmények
között megvédi. Jól alkalmazható az érzékenyítés területén is, epilepszia-jelző
képessége miatt.

Kovács Rhewa Andrea

Author: administrator